spájz A: 1768 spaiszban (MNy. 60: 489); 1797 Spajzban (MNy. 55: 550); 1806/ Speisba (NSz.); 1816 Spájz (Gyarmathi: Voc.); nyj. pájz, spejc (ÚMTsz.) J: ’éléskamra | Speisekammer’
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) speis ’szilárd táplálék; éléskamra’, (B.) speis ’éléskamra’ [< lat. (k.) spensa ’élelmiszer; éléskamra’, spisa ’élelmiszer’]. Vö. még ném. Speise ’szilárd táplálék, fogás, tál, étel stb.’. ≋ Megfelelői: szbhv. špajz ’éléskamra’; cseh spíže ’ua.’, (R.) ’élelmiszer’. ⊚ A szó a nyelvjárásokban és a bizalmas nyelvhasználatban él.