speciális A: 1644 specialis (MNy. 69: 234); 1793 speciális (NSz.); 1877 spécziális (NSz.) J: ’különleges; sajátos, jellegzetes | sonderbar; eigenartig’

specializál A: 1844 specialisálja (ProtestEIL. 1844. nov. 23.: 1115); 1884 specializálni [sz.] (MagyLex. Speciális a.) J: ’részletez; szakosít | detaillieren; spezialisieren’

specialista A: 1859 specialisták (OrvH. 1859. jún. 19.: 409); 1897 speciálistánkat (NSz.) J: ’vmilyen szakterületre szakosodott szakember, szakértő | Spezialist 〈bes. Facharzt〉’

A szócsalád időrendben korábbi tagja, a speciális latin jövevényszó. |  ≡  Lat. specialis ’egyedi, sajátos, különleges’ [< lat. species ’kinézet, külalak; alak, forma’ < lat. specere ’lát, megnéz’].  ≋  Megfelelői: ném. speziell; fr. spécial; stb.: ’speciális’.  ⌂  A szó eleji, ill. szóvégi s-hez a magyarban vö. →spongya, →április stb.

A specializál, specialista nemzetközi szók. |  ≡  Vö. ném. spezialisieren; ang. specialize; fr. spécialiser; stb.: ’specializál(ódik)’ | ném. Spezialist; ang. specialist; fr. spécialiste; stb.: ’specialista’; legkorábbról a franciából mutatható ki.  ⇒⌂  A magyarba leginkább a németből kerültek, a specialista latinosított végződéssel.

A szócsaládhoz még |  ∼  Idetartozik: speciel ’különösen; mégpedig’  (1957: Bakos F.: IdSz.), amely a ném. speziell  (↑) alakra megy vissza.

☞ TESz.; EWUng.→ inspektor, pásztor, prospektus, respektus, spekulál, spion, szkepticizmus