spanyol A: 1539 spaniolok tul (KL. 176.); 1551 Espanyorok (EWUng.); 1645 ispanyol (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 259); 1664 Spanyór (Lippay: PosoniK. 2: 64); 1771 Sponyol (NSz.); nyj. panyor (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1539 ’Spanyolország lakosa, illetőleg a főleg Spanyolországban elő, újlatin nyelvet beszélő nép tagja | Spanier’ # (↑); 2 1647 ’egy fajta pajzs | Art Schild’ (MNy. 7: 322); 3 1863 ’egy fajta tubák | Art Schnupftabak’ (NSz.); 4 1899 ’csizma | Art Stiefel’ (NSz.); 5 1918 ’vírusos influenza | epidemische Grippe, Influenza’ (MNy. 14: 256) | ‹mn› 1553 ’Spanyolországgal kapcsolatos, onnan származó, arra és a spanyolokra vonatkozó | spanisch’ # (NádLev. 8)
Olasz (É.) jövevényszó. | ≡ Ol. (rom.), (tr.), (bol.) spagnol, (mant.) spagnól: ’spanyol’, – ol. spagnolo, spagnuolo ’ua.’ [< ol. Spagna [hn.] ’Spanyolország’]. ≋ Megfelelői: ang. Spanish, Spaniard; sp. español; stb.: ’spanyol ‹mn›, spanyol ‹fn›’. ⌂ A szó eleji s-hez vö. →sája, →skatulya stb. A 2–5. jelentés különböző szószerkezetek első tagjának önállósulásával jött létre; vö. spanyol nátha, spanyol csizma stb. (→spanyol-). ⌂⇒ A magyarból: szbhv. Španjol ’spanyol ‹fn›’.