sok A: 1138/ ? Suk [szn.] (MNy. 32: 131); 1215/ ? Syca [sz.] [szn.] (VárReg. 174.); 1229 Olſuc [hn.] (VárReg. 360.); 1271/ Malomsok [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 607); 1372 u./ ſokaktol, ʒokſagos [sz.] (JókK. 2, 28); nyj. sik, szik (MTsz.) J: ‹számn› 1 1138/ ? ’nagy számú, mennyiségű, nagy tömegű | viel’ # (↑), 1317 ’ua.’ (OklSz.); 2 1372 u./ ’hosszú tartamú 〈idő stb.〉 | lang 〈Zeit usw.〉’ # (JókK. 2) | ‹fn› 1 [helynevek utótagjaként] 1229/ ’falu, település | Dorf’ (VárReg. 360.); 2 1416 u./² ’sokaság | Menge, Unzahl’ (MünchK. 9va) Sz: sokaság 1372 u./ ſokaſſagban (JókK. 13) | sokság 1372 u./ ſokſaga ’sokaság | Menge’ (JókK. 63) | sokságos 1372 u./ ’nagy fokú | hochgradig’ (↑) | sokasul 1372 u./ ſokaſolyatok ’számban növekedik, szaporodik | sich vermehren’ (JókK. 145) | sokasít 1416 u./¹ ſokaſeit ’gyarapít, szaporít | vermehren’ (BécsiK. 197); 1577 ’szoroz | multiplizieren’ (Aritm. F3b) | sokadalom 1456 k. sokadalom (SermDom. 1: 9) | sokasodik 1512 k. Sokaſodik (WeszprK. 129) | sokad [visszaható névmással] 1519 sokad magaual (DebrK. 218) | sokall 1549 ſocalľa [l-j] (Orth. B2a) | sokszoroz 1659 szokszorosz ’számban, mennyiségben növel | vervielfältigen’ (NySz.); 1743 [sz.] ’szoroz | multiplizieren’ (Keresztesi: Mat. 136) | sokszoros 1743 sokszoros (MNy. 7: 419) – de 1708 sok-szeres (MNy. 7: 419) | sokszorosít 1821 sokszorosító [sz.] (HasznMul. 1821/5: 36) | sokadik 1869 Sokadik (Bolond Miska 1869. márc. 7.: 38); 1917 sokadika (NSz.) R: soká 1372 u./ ſokka ’sokáig | lange’ (JókK. 104) | sokszor 1372 u./ ʃʒokʒor (JókK. 45) | sokáig 1510 Sokayg (MargL. 43) | sokára 1654 sokára (NySz.) | sokszorta 1776 sokszortai [sz.] (NSz.) | sokkalta 1798 sokkalta (MKurir 1798. máj. 15.: 568)

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) šaw ’sok’; zürj.  (Lu.), (P.) če̮k ’sűrű’; cser.  (KH.) čakata ’ua.; erős, tömör’ [fgr. *čukkɜ vagy *čokkɜ: ’sűrű, vastag’].  ≋  Megfelelői: török čoq ’sok, nagyon’; mong. čoγča ’rakás, tömeg’; stb.  ⌂  A szó belseji *kk > m. k változáshoz vö. →csuk, →rak stb. A magyar jelentések a ’sűrű, tömör’ alapjelentésből jöttek létre. A főnévi 1. jelentéshez vö. lat. civitas ’polgárság; város’; gör. πολύς ’sok’, πόλις ’vár, város, ország’; stb. A számnévi 1. jelentés kialakulásához vö. →több.  ⚠  Török származtatása téves.

☞ Szinnyei: NyH.; MNy. 10: 255; TESz.; MSzFE.; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ -fajta, -féle, -képpen, -nemű, szorozUN UEW. № 118