simfel × A: 1557 meg ne schin follianak (EWUng.); 1845 schimpfelt (NSz.); 1848 simfolni [sz.] (NSz.); 1890 simfel (Nyr. 19: 100); 1898 simfölik (NSz.); nyj. sinfő (ÚMTsz.) J: ’ócsárol, leszól, vmi ellen kikel; szid, korhol | beschimpfen, bemäkeln; schelten’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. schimpfen ’szitkozódik, káromkodik; szidalmaz, korhol, gyaláz’ [< ném. Schimpf ’sérelem, szégyen, gyalázat; megaláztatás’]. ⇒⌂ A szó valószínűleg bajor-osztrák közvetítéssel került a magyarba.
☞ TESz.; EWUng.→ zsémbes