sikár × A: 1279/ Sykar [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 450); 1661 Sikárt (MonTME. 1: 293); 1808 Sikar (MNy. 82: 255) J: ‹fn› 1 1279/ ’sikárfű, zsurló | Schachtelhalm (Equisetum)’ (↑); 2 1838 ’súrolásra, dörzsölésre való eszköz | Scheuer- (Bürste, Lappen usw.), ein Gerät zum Scheuern’ (Tzs.); 3 1879 ’simító, egy fajta takácseszköz | Reibprügel, Glättholz’ (Nyr. 8: 478); 4 1897 ’mángorlófa | Mangelrolle’ (Nyr. 26: 316) | ‹mn› 1 1808 ’sima, egyenes 〈haj〉; merev, rideg, kemény, feszes, egyenes | glatt 〈Haar〉; steif, strack 〈Borste〉’ (↑); 2 1823 ’sima, síkos | glatt, schlüpfrig’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. 1: 832)

sikál A: 1407 Sykarlo [sz.] [hn.] (FNESz. Nagysikárló a.); 1519 megh ... ſýkarlaný [sz.] (JordK. 87); 1577 k. ſÿkarolÿ [l-j] (OrvK. 218); 1664 sikáló [?✐] [sz.] (Nyr. 72: 254); 1679 síkállott [sz.] (TörtTár 1883: 156) J: 1 1519 ’súrol | scheuern’ # (↑); 2 1577 k. ’dörzsöl; csiszol | reiben; schleifen’ (↑); 3 1585 ’〈sárral〉 tapaszt; elegyenget 〈pl. falfelületet〉, súrolva beken 〈pl. mésszel falfelületet〉 | lehmen, verschmieren; schrubben, überschmieren 〈zB. mit Tünche〉’ (Cal. 241, 1050); 4 1664 ’mángorol | mangeln, glätten’ (↑); 5 [el~] 1757 ’elsikkaszt, eltulajdonít | unterschlagen, entfremden’ (MNy. 59: 236); 6 1839 ’〈jégen〉 csúszkál | schlittern’ (MTsz.); 7 1874 ’gyalul | hobeln’ (Nyr. 3: 3); 8 1891 ’tésztát nyújt | ausrollen 〈Teig〉’ (Nyr. 20: 5)

A szócsalád alapja, a sikár származékszó. |  ⌂  Az alapszó egy eredeti igenévszó igei értékű tagja lehetett, amelynek névszói értékű tagja a →sík. A szóvég -ár névszóképző; vö. →búvár, →kopár stb. A főnévi 1. jelentés alapja, hogy a zsurló edények súrolására alkalmas; vö. →zsurló.

A sikál származékszó. |  ⌂  A sikál eredeti sikárol változata a sikár igeképzős származéka. Az ige eredetileg az 1. tőtípusba tartozott. A sikál alak keletkezéséhez vö. →abál. Az 5., 6. jelentéshez vö. →sikkaszt, ill. →siklik.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A magyarázat, miszerint a sikár elvonással keletkezett a sikárol-ból főleg alaktani okokból kevésbé meggyőző.

☞ TESz. sikál a.; EWUng.→ sík