siker A: 1650 sikerelje [sz.] (MHH. 24: 417); 1774 sükere (NSz.); 1784 sükér (Baróti Szabó: KisdedSz. 75) J: ‹fn› 1 1650 ’jó eredmény, eredményes végződés | Erfolg’ # (); 2 1786 ? ’kedvező hatás, fogadtatás, elismertetés | Beifall, Anerkennung’ # (NSz.), 1830 ’ua.’ (NSz.); 3 1806 ’érvényesség, hitelesség 〈okiraté〉 | Gültigkeit, Authentizität 〈einer Urkunde〉’ (NSz.) | ‹mn› 1784 ’sikeres, sikerült | erfolgreich’ () Sz: sikertelen 1790 sikertelen (NSz.) | sikerül 1808/ sükerült [sz.] (NSz.)

sikeretlen A: 1650 sikeretlenb-is (Szily: NyÚSz.); 1766 sükeretlen (NSz.); 1808 sikéretlen (NSz.) J: ’eredménytelen, hatástalan | erfolglos’

sikeres A: 1723 sikeresb (MNy. 4: 130); 1761 ? sükeres (MNy. 87: 301); 1785 sükeresebb (MNy. 2: 330) J: 1 1723 ’jó eredménnyel járó | erfolgreich’ # (); 2 1723 ’tartós | beständig’ (MNy. 4: 130); 3 1845/ ’kedvező fogadtatású, tetszést arató | Beifall erntend’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a sikeretlen, sikeres jelentéselkülönülések. |  ⌂  Mindkét szó a →sikér származékszava. A jelentésváltozás a ’ragadós, ragacsos’ > ’hatásos, hatékony’ > ’eredményes, sikeres’, ill. ’nem ragadós, nem ragacsos’ > ’nem hatékony, hatástalan’ > ’eredménytelen, sikertelen’ fokokon keresztül történhetett.

A siker elvonás. |  ⌂  Az alapszavakból lett elvonva. A siker és →sikér közt szóhasadás ment végbe.

Nyr. 28: 465; TESz.; EWUng. sikér