serít × A: 1681 Serítet [sz.] (NéNy. 2: 169); 1788 ſiritett [sz.] (MNy. 20: 140); nyj. sëritt, sürit (MTsz.) J: 1 1681 ’sodor, pödörít; forgat, fordít | spinnen, zwirnen; drehen, kehren’ (↑); 2 [főleg el~ igekötővel] 1779 u. ? ’ügyesen ellop, szerez, kerít | erhaschen’ (NSz.), 1838 ’ua.’ (Tsz.); 3 1779 u. ? ’megkavar 〈ételt〉;főz | umrühren 〈Speise〉; kochen’ (NSz.), 1881 ’ua.’ (Nyr. 10: 431); 4 1814 ’〈tésztát sodrófával〉 kinyújt | walken 〈Teig〉’ (HOklSzj. 88); 5 1829/ ’gyorsan, ügyesen odatesz, odalop | schnell, flink hinlegen’ (NSz.); 6 1861 ’gyorsan, nagy erővel csinál vmit; üt | etw schnell, mit Kraft tun; schlagen’ (MNyszet. 6: 348); 7 1863 ’örvénylik; sebes sodrással folyik | wirbeln; wirbelnd fließen’ (Kriza [szerk.] Vadr. 516); 8 1863 ’vhol sürög, forgolódik, lábatlankodik; vhonnan sietve elsurran, elillan | sich umtun, sich tummeln; weghuschen’ (Kriza [szerk.] Vadr. 516)

serül × A: 1784 ſirǘlni, Sǘrölködni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 76); 1832 összeserült [sz.] (NSz.) J: 1 [főleg igekötővel] 1784 ’gyorsan besurran; elillan | sich hineinschleichen; sich schnell fortstehlen’ (↑); 2 1792 ’fordul, perdül | sich wenden, sich drehen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Sirítteni a.); 3 1855–1860 ’örvénylik | wirbeln’ (MNy. 38: 388); 4 [fel~, le~] 1863 ’horzsolódik, hámlik | sich reiben, sich abschälen’ (Kriza [szerk.] Vadr. 361); 5 1875 ’tekergőzik, göngyölödik | sich wickeln, sich winden’ (Nyr. 4: 188)

serlik × A: 1838 beserlik (Tsz.), de vö. →sellő; nyj. sëllik (MTsz.) J: ’összesodródik 〈fonal a nyirkosságtól, hidegtől〉 | sich zusammendrehen’

Származékszó. |  ⌂  Az alapszóhoz vö. →sürög, →sűrű. A szóvég -ít műveltető képző, ill. -ül, -l mozzanatos-visszaható képző. A serlik szó ik szóvége nyomatékosító visszaható funkciójú; vö. sorlik (→sorol). A szó eredetileg a gyors mozgásra utalhatott.  ∼  Idetartozik: ser ’cérnázás, sodrás’  (1832: NSz.), ez az igéből lett elvonva.

☞ MNy. 7: 388; NytudÉrt. 30: 47; Nyr. 81: 318; TESz.; EWUng.→ cserény, sellő, sürög, sűrű