sercli A: 1886 sercli (PestiH. 1886. szept. 29.: 3); 1892 sercli (Nyr. 21: 19) J: 1 1886 ’kenyérvég | Endstück des Brotlaibes’ (PestiH. 1886. szept. 29.: 3) (↑); 2 1929 ’marhahúsféleség | Art Rindfleisch’ (NSz.)
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Scherzel, (B.) scherz'l: ’kenyér levágott csücske; marhahúsféleség’ [? < ol. scorza ’kéreg’]. Vö. még ném. (h.) (baj.-osztr.) šeəttsl̥ ’kenyérvég’. ⌂ A li szóvéghez vö. →cetli, →hecsedli stb. A szó a bizalmas nyelvhasználatban él.
☞ TESz.; EWUng.→ szekernye