senyved A: 1508 seńńedeket [sz.] (DöbrK. 514); 1512 k. senwedesre [sz.] (WeszprK. 143); 1519 el ſenýwednek (JordK. 800); 1556 senyedék [sz.] (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 308); 1565 sinniedékes [sz.] (NySz.); 1574 meg semuednek (NySz.); 1626–1627 soͤnnyedéc [sz.] (NySz.); 1628 szennyedéke [sz.] (NySz.); nyj. sönyedék [sz.] (CzF.); sünnyedik [sz.] (MTsz.) J: 1 1508 ’fekélyes lesz | Geschwür bekommen’ (↑); 2 1512 k. ’rothad, korhad, mállik | (ver)faulen, verwittern’ (↑); 3 1719 ’érzéketlenné válik, zsibbad | gefühllos werden’ (Nyr. 71: 107); 4 1745 ’szenved | leiden’ (MNy. 37: 130); 5 1790 ? ’fejlődésre v. gyógyulásra képtelen állapotban tengődik, sínylődik | siechen, schmachten’ (NSz.), 1862/ ’ua.’ (NSz.); 6 1838 ’〈tüzelőanyag〉 rosszul ég | schwerlich brennen 〈Heizstoff〉’ (Tsz.)

senyveszt A: 1660 meg-senyvesztette (NySz.); 1838 szenyveszt (NSz.) J: 1 1660 ’rothaszt, korhaszt, mállaszt | morsch machen, verwittern machen’ (↑); 2 1759 ’szenvedni, senyvedni, tengődni késztet | siechen, leiden lassen’ (NSz.); 3 1809 ’pácol, abál | beizen, abbrühen’ (Nyr. 14: 358); 4 1870 ’zsibbaszt | betäuben’ (CzF.)

A szócsalád alapja, a senyved származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő a →senye tövével azonos, és összefügghet a →csenevész tövével. A szóvég -d gyakorító képző. A szó belseji v visszaható képző.

A senyved szóhasadás. |  ⌂  A senyved tulajdonképpen a →szenved szóhasadás útján párhuzamosan létrejött ellentétpárja.

A senyveszt származékszó. |  ⌂  A senyveszt a senyved-ből keletkezett műveltető képzővel, feltehetőleg az árad : áraszt (→ár¹) analógiájára.

☞ TESz.; EWUng.→ csenevész, sanyargat, senye, sindik, szenved