semmi A: 1372 u./ ſemmÿ, ſemÿm (JókK. 46, 27) J: ‹nm› 1 1372 u./ ’a létező dolgok közül egy sem | nichts’ # (JókK. 46); 2 1372 u./ ’semennyi, a legkevesebb sem | kein, nicht das Geringste’ # (JókK. 27); 3 1372 u. ’valami | etwas’ (JókK.); 4 [jelzői értékben] 1787 ’értéktelen, semmitmondó | wertlos, nichtssagend’ # (NSz.) | ‹fn› 1 1456 k. ’értéktelen, jelentéktelen dolog, személy | Geringfügigkeit; unbedeutende Person’ # (SermDom. 2: 11); 2 1519 ’a létező ellentéte, hiánya, a nem létező | Nichts’ (JordK. 724); 3 1676 ’cinkoxid | Zinkoxid’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 272); 4 1743 ’zérus, nulla | Null’ (Nyr. 14: 361); 5 1841 ’űr, lég | Nichts, Leere’ (NSz.) Sz: semmít 1416 u./¹ ſemmeiti ’megsemmisít | vernichten’ (BécsiK. 123) | semmiül 1416 u./¹ meǵſēmio̗ltèknᶜ [sz.] ’semmisül | zunichte werden’ (BécsiK. 84) | semmidik 1416 u./³ semmidet meg ’semmisül | zunichte werden’ (AporK. 72) | semmisít [ma meg~] 1508 semmiseite (DöbrK. 312) | semmisül [ma meg~] 1508 semmisv́ľetek (DöbrK. 215) | semmiség 1536 ſemmÿſeget ’apróság, csekélység | Kleinigkeit’ (Pesti: Fab. 54b) | semmis 1554 semmissé ’érvénytelen, hatálytalan | nichtig, ungültig’ (RMKT. 3: 4); 1743 ’zéró, nulla | Null’ (Nyr. 14: 361)

Összetett szó. |  ⌂  A →sem + →mi² ’‹kérdő-vonatkozó-határozatlan névmás›’ szavakból áll, szervetlen összetétellel; vö. →senki, →soha; vö. még lat. nihil ’semmi’ (a lat. ne ’nem’ + hilum ’egy kevés’ alapján); stb. Eredetileg névmás volt. A 3. főnévi jelentés feltehetőleg tükörfordítással keletkezett a lat.  (tud.) nihilum album ’cinkoxid’, tkp. ’fehér semmi’. A főnévi 4. jelentés nyelvújítási szóalkotás.

☞ TESz.; EWUng.→ mi², -nemű, sem, semmiháziUN UEW. № 581