sejt¹ A: 1559 slejtet (NádLev. 36); 1781 Sejt (NSz.); 1800 Selyte [□] (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1836 Selejt (Fogarasi: MNZsebsz.) J: 1 1559 ’sonkoly, lép; lépes méz | Bienenwabe; Wabenhonig’ (NádLev. 36) (↑); 2 1800 ’a méhek viaszból épített hatszögletű kamrácskája | Honigzelle’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.) (↑); 3 1828 ’a növényi és az állati test legkisebb önálló, alaki és élettani egysége | (biologische) Zelle’ # (NSz.); 4 1870 ’〈többfiókos〉 szekrény fiókja | Schubkasten eines Schrankes’ (CzF.); 5 1936 ’illegális politikai pártnak néhány együtt dolgozó tagból álló csoportja | Zelle 〈als kleinste Einheit politischer Organisationen〉’ (NSz.)
Szóhasadás. | ⌂ A →selejt ’rossz, értéktelen, silány, kevés; ürülék, söpredék, szemét’ szóból keletkezett. Jelentéstani alapja az a körülmény lehetett, hogy a lépsejtet és a lépes mézet csekély értékű dolognak tartották. A 2. jelentés metonímia. A metaforikus 3., 5. jelentéshez vö. ném. Zelle ’kis helyiség, szoba; a lép hatszögletű kamrácskája; a növényi és az állati test legkisebb, élő egysége; politikai szervezet legkisebb egysége; stb.’. A 4. jelentés metafora a 2. jelentés alapján. A selyte alak szóvégi e-je elhalványult E/3. személyű, birtokos személyjel lehetett.
☞ Nyr. 75: 470; TESz.; EWUng.→ selejt