segéd A: 1181 Seged [szn.] (MNL (OL) Dl. 206827); 12. sz. vége/ ſeged (HB.); 1508 segid (DöbrK. 51) J: 1 1181 ? ’segítő, pártfogó; segítség, támogatás | Helfer, Beschützer; Hilfe, Unterstützung’ (↑), 12. sz. vége/ ’ua.’ (↑); 2 1550 ? ’vki, vmi helyett alkalmazható személy v. dolog, kisegítő; segédeszköz | Aushilfe; Hilfsmittel’ (OklSz.), 1585 ’ua.’ (Cal. 414); 3 1788–1789 ? ’párbajsegéd | Sekundant’ (NSz.), 1817 ’ua.’ (NSz.); 4 1806 ’(iparban, kereskedelemben stb.) szakmailag képzett kisegítő személy | (Handels)gehilfe, Geselle’ # (NSz.) Sz: segédség 1416 u./³ segedseg ’segítség | Hilfe’ (AporK. 88) | segédlet 1831/ segédletet (NSz.) | segédkezik 1835 segédkezik (Kunoss: Gyal. Secundál a.)
segít A: 1372 u./ ſegehetek meg; ſegeytenÿ [sz.] (JókK. 60, 98); 1416 u./¹ ſèǵėh (BécsiK. 30); 1490 megh segytheni [sz.] (SzalkGl. 19.); 1766 segilthesse [sz.] (NySz.); 1770 segilyt (NSz.); 1777 segéjte (NSz.); nyj. seggit (Csűry: SzamSz.) J: 1 1372 u./ ’vkit (cselekvésben, anyagilag, erkölcsileg) támogat | jmdm helfen, jmdn unterstützen’ # (↑); 2 1577 k. ’(bajt, fájdalmat stb.) enyhít; gyógyít | gegen Not, Leiden usw. helfen; heilen’ # (OrvK. 87); 3 1770 ’használ, hasznára van | nützen, von Vorteil sein’ (NSz.); 4 1779 ’erősít; táplál | stärken; füttern’ (NSz.) Sz: segítség 1493 k. segeẏthseegedeth (FestK. 156)
segedelem ∆ A: 1372 u./ ſegedelmeuel (JókK. 36–37); 1416 u./¹ ſèǵėdèlm (BécsiK. 25); 1416 u./³ zegedelmem (AporK. 47); 1495 e. ſego̗delm (GuaryK. 117); 1513 segedemto̗l (NagyszK. 104); 1585 Segedelem, segoͤdeloͤm (Cal. 240, 738 [ɔ: 733]); 1725 Segédelem (NSz.); 1805 segedelëm (NSz.) J: 1 1372 u./ ’segítség | Hilfe’ (↑); 2 1756 ? ’anyagi támogatás, segély | materielle Hilfe’ (NSz.), 1774 ’ua.’ (NSz.); 3 1779 ’orvosi kezelés; gyógyítás | ärztliche Behandlung; Heilung’ (NSz.)
segél × A: 1372 u./ ʒegellyuala; ſegellenem [sz.] (JókK. 7, 79); 1416 u./¹ ſègel (BécsiK. 166); 1467 k. ſegÿelíied (MNy. 20: 85); 1498 k./ ſegillÿen (MNy. 32: 53); 1810/ segédleni [sz.] (NSz.) J: ’segít vkinek, támogat vkit | jmdm helfen, jmdn unterstützen’
segély A: 1772 segélyt (Szily: NyÚSz.); nyj. segéj (Bálint: SzegSz.); segél (MNyj. 16: 20) J: 1 1772 ’segítség; támogatás | Hilfe, Unterstützung’ (↑); 2 1832 ’anyagi támogatás | Hilfsgeld’ # (NSz.); 3 1843 ’gyógyítás; orvosi kezelés | Heilung; ärztliche Behandlung’ (NSz.) Sz: segélyez 1834 segélyezést [sz.] (Társalkodó 1834. máj. 17.: 157); 1842 segélyezésekkel [sz.] (Szily: NyÚSz.)
A szócsalád segéd, segít, segedelem tagjai valószínűleg örökségek; a szótő finnugor kori, magyar képzéssel. | ≡ A tőhöz vö. md. (E.) čangoďe- ’segít’ [fgr. *čäŋkɜ- ’ua.’]. ≋ Megfelelője: juk. čaŋ, čeŋ ’ua.’. ⌂ A magyarázat bizonytalansága abból adódik, hogy a magyar szó megfelelői csak egyetlen, távoli rokon nyelvből mutathatók ki. A szó belseji *ŋk > m. g hangváltozáshoz vö. →ígér, →ragad stb. A szóvégek: -é (< -i̯) deverbális névszóképző + d (a segéd esetében), -ít műveltető képző, ill. -delem névszóképző.
A segél származékszó. | ⌂ A segél a segéd-ből keletkezett -l igeképzővel, dl > ll (> l) hasonulás útján.
A segély tudatos szóalkotás. | ⌂ A segély nyelvújítás kori szóalkotás -ly-nal a kikövetkeztetett tőből. A jelentések a tő feltételezett ’segít’ alapjelentéséből alakultak ki.
☞ Szinnyei: NyH. segít a.; TESz.; MSzFE. segít a.; Bárczi: HBEl. 171; EWUng.→ isten-UN UEW. № 104