salak A: 1522 Salak [szn.] (MNyTK. 105: 31); 1556 slak (OklSz.); 1596 szalakja (NySz.) J: 1 1522 ? ’érc olvasztásakor keletkező, rendszerint üvegszerű melléktermék | Hochofenschlacke’ (↑), 1556 ’ua.’ (↑); 2 1652 ’kellemetlen része, utóhatása vminek | üble Nachwirkung von etw’ (NySz.); 3 1748 ’hígabb anyag üledéke | Bodensatz dünneren Stoffes’ (NSz.); 4 1778 ’emberi közösség, társadalom értéktelen rétege, tagja | Auswurf der Menschheit’ (NSz.); 5 1866 ’szén, koksz elégetésekor visszamaradó, összesült szilárd, darabos égési termék | unverbrennbare Reste der Kohle’ # (NSz.); 6 1949 ’ürülék, bélben levő salakanyag | Darmausscheidung’ (NSz.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kor. úfn. baj.-osztr.) hammerschlag ’ércolvasztás mellékterméke’, (kor. úfn.) schlacke ’ua.; hasznavehetetlen, piszkos’, (szász Sz.) šlok ’ércolvasztás mellékterméke’, (E.) šlǫk ’ua.’, – ném. Schlacke ’ua.; hasznavehetetlen; a szén elégetésekor visszamaradó égési termék; az anyagcsere-folyamatok végterméke’ [< aln.  (kaln.) slagge ’kovácsolás után visszamaradó hulladék’ < aln.  (kaln.) slagen ’ver’].  ≋  Megfelelői: szbhv. šljaka; le. szlaka; stb.: ’salak’.  ⌂  A salak változat a szókezdő mássalhangzó-torlódás feloldásával keletkezett. A 2–4. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.

☞ TESz.; EWUng.→ sláger