sakál A: 1792 Sakalok (NSz.); 1799 Sakál (NSz.) J: ’a kutyával rokon, Ázsiában és Afrikában élő, sárgás szőrzetű, dögevő ragadozó | Schakal (Canis aureus)’ #
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Schakal; ang. jackal; fr. chacal; stb.: ’sakál’. Forrása: óind śṛgāláḥ ’ua.’. Európába a délnyugat-ázsiai nyelvek közvetítésével került; vö. újperzsa šaġāl; arab ǧakâl; oszm. c̦akal: ’ua.’. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át. ∼ Egyéb, régi megnevezése: törökróka ’ua.’ (1807: Márton J.: MNSz.–NMSz. Sakál a.).
☞ TESz.; EWUng.