rumli A: 1897 rumlit (NSz.) J: ’felfordulás, kavarodás; lárma, zajos jelenet | Durcheinander; Lärm, Krawall’ Sz: rumlis 1930 rumlis (Zolnay–Gedényi) | rumlizik 1930 rumlizik (Zolnay–Gedényi)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Rummel ’lárma, kiabálás, zaj; emberforgatag; összevisszaság, zűrzavar; stb.’ [< ném. rummeln ’lármázik, zajong stb.’; onomatopoetikus eredetű]. ≋ Megfelelői: holl. rommel ’ócskaság, kacat, zsibáru’; cseh (N.) ruml ’tülekedés, robaj, összevisszaság, zűrzavar’. ⇒⌂ Főleg bajor-osztrák közvetítéssel került át a magyarba. ⌂ A li végződéshez vö. →cetli, →hecsedli stb.
☞ TESz.; EWUng.