rozsnok × A: 1585 Rosnok (Cal. 612); 1604 Róſnoc (Szenczi Molnár: Dict.); 1621 Reſnoc (Szenczi Molnár: Dict. Vicia a.); 1708 Rosnak (Pápai Páriz: Dict. Vĭcia a.); 1763 rozsnok (NSz.); 1787 rosnyika [□] (MNy. 6: 275); 1818 rozsnika [□] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Lŏlĭācĕus a.) J: 1 1585 ’szédítő vadóc, konkolyperje | Schwindelhafer (Lolium temulentum)’ (↑); 2 1604 ’egy fajta bükköny | Art Wicke’ (↑); 3 1807 ’a pázsitfüvek családjába tartozó, hengeres toklászú, egyoldalú fürtvirágzatot hozó gyomnövény | Roggentrespe (Bromus secalinus)’ (MagyFűvészk. 109)

Valószínűleg szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv.  (Kaj) režnik ’réti kakuktorma’, (N.) ’vízitorma’; cseh  (R.) režnik ’gabonarozsnok’; or.  (N.) ржани́к ’lándzsás útifű’ [< szláv *rъžь ’rozs’; vö. →rozs]. Vö. még cseh režnice ’koriander’; szlk. ražnica ’keserűfű’.  ⌂  A származtatás nehézsége, hogy a magyarral közvetlenebbül érintkező szláv nyelvekből alakilag és jelentésében egyaránt megfelelő szó nem mutatható ki. A szóvégi a-s változatok keletkezésmódja nem világos, ezek újabb külön átvételeknek tűnnek.  ⊚  A szó a 3. jelentésében a botanikai szaknyelvben is él.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 732; TESz.; EWUng.→ rozs