robog A: 1600 k. robog (Radvánszky: Szak. 123) J: 1 1600 k. ’fővés közben rotyog | brodeln’ (↑); 2 1651 ’dübörög, döng; döngve lépked, dobog 〈láb, lépés〉 | dröhnen 〈Erde, Boden usw.〉; trampeln’ (Zrínyi: MM. 1: 74 [ɔ: 120]); 3 1832 ’dörög 〈ágyú, égbolt stb.〉; morajlik, zúg, zörejlik | donnern; tosen’ (NSz.); 4 1832 ’ropog; pattogva lobog 〈tűz〉 | knistern; prasseln, lodern 〈Feuer〉’ (NSz.); 5 1833 ’(robajjal) sebesen halad | dahinsausen, rasen’ # (NSz.); 6 1843 ’csattogva lobog 〈vitorla, zászló, gatya stb.〉 | laut flattern’ (NSz.); 7 1846 ’pazarul árad 〈fény〉, tündököl | reich strömen 〈Licht〉, funkeln’ (NSz.); 8 1880 ’dohog, zsörtölődik | brummen, knurren’ (Nyr. 9: 565); 9 [fel~] 1914 ’zajjal hirtelen felrepül 〈vízi szárnyas〉 | mit Geräusch plötzlich auffliegen 〈Wassergeflügel〉’ (MNy. 10: 379)

robban A: 1651 robbana (Zrínyi: MM. 1: 64); 1742/ robbanik [□] (NSz.) J: 1 1651 ’harsan, csattan, dörren; roppan | erschallen, krachen; knacksen’ (↑); 2 [gyakran igekötővel] 1651 ’(zajjal) hirtelen mozdul, indul; vhol hirtelen ott terem | (mit Geräusch) auffahren; plötzlich erscheinen 〈Person〉’ (Zrínyi: MM. 1: 15 [ɔ: 51]); 3 [le~] 1779 ’leesik, lepuffan, zajjal leszakad; hirtelen megered 〈szakadó eső〉, nagy tömegben hirtelen esik 〈hó〉 | mit Geräusch abstürzen, zu Boden krachen; zu strömen beginnen 〈Regen〉, in großen Massen plötzlich fallen 〈Schnee〉’ (NySz.); 4 1858/ ’〈anyag〉 gyorsan, nagy tömegű gázokká is átalakulva, dörrenő hangot előidézve elég; 〈személy érzelmileg, indulatilag, illetőleg érzelem, indulat〉 kitör | explodieren 〈auch abstr.〉’ # (NSz.); 5 [le~] 1929 ’gyorsan elfogy 〈pl. asztag csépléskor〉 | schnell verschwinden 〈zB. Feimen beim Drusch〉’ (ÚMTsz.); 6 [le~] 1963 ’autó hirtelen elromlik, megáll | ’ (Jelenkor 1963. jún. 1.: 516); 7 [le~] 1966 ’〈vkinek, vminek az állapota〉 hirtelen elromlik, elromlik | sich (plötzlich) verschlechtern 〈Zustand von jmdm od. etw〉’ (ÉS. 1966. jún. 18.: 8) Sz: robbant 1836/ robbantani [sz.] (NSz.) | robbanékony 1873 robbanékony (VasútiKK. 1873. nov. 6.: 428)

robaj A: 1777 robaja (Szily: NyÚSz. 276) J: ’zaj; lárma | Getöse; Lärm’ Sz: robajlik 1857 robajlik (Kalauz 1857. okt. 31.: 277); 1961 robajlik (ÉrtSz.)

A szócsalád alapjai, az igék onomatopoetikus eredetűek. |  ⌂  Ezek az igék összefügghetnek a →ropp szócsalád igei tagjaival, lehetséges azonban, hogy csak hangalaki hasonlóságról és szemantikai kölcsönhatásról van szó. A végződések gyakorító és mozzanatos képző. A mozgástevékenységre vonatkozó jelentések főleg metonimikus keletkezésűek. A robog 6. jelentése a →lobog hatását tükrözheti. A 7. jelentéshez vö. →rikít. A robban 5. jelentése a gyors megsemmisülés pillanatára vonatkoztatva a 4. jelentésre mehet vissza.

A robaj származékszó. |  ⌂  Az igéből -aj névszóképzővel alkotott főnevek alapján keletkezett; vö. ropaj (→ropp), →zsivaj stb.  ⌘  A főnév a nyelvújítás korában került át a dunántúli nyelvjárásból az irodalmi nyelvbe; ma leginkább a választékos nyelvhasználatban él.

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ ropp