rigya △ A: 1585 Rigya nyeses (Cal. 894); 1831 ragyával (NSz.); nyj. rinya (MTsz.) J: 1 1585 ’fiatal hajtás, vessző, apró gally | Sproß, junger Trieb’ (Cal. 894) (↑); 2 1585 ’kerítés, vesszőkerítés | (Ruten)zaun’ (Cal. 230); 3 1784 ’nyiladék, erdőirtás | Schneise’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 68); 4 1784 ’bimbó, rügy | Knospe’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 68); 5 1792 ’barka | Kätzchen 〈Bot〉’ (Baróti Szabó: KisdedSz.) Sz: rigyáz 1585 rigyázom ’nyes | abschneiden’ (Cal. 229)
Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. | ⌂ Esetleg a →rügy szóval függhet össze, alaktani szerkezete azonban nem világos. A végződés esetleg -a kicsinyítő képző lehet. A szó belseji veláris magánhangzós változathoz vö. a rücskös (→rücsköl) ricskos alakját. A 2. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján. A 3. jelentéshez vö. a rigyáz (↑) származékszót.
☞ TESz.; EWUng.→ rügy