rezidencia A: 1613 residentiaja (MNy. 79: 248); 1791 residentziája (NSz.); 1793 rezidentziás [sz.] (NSz.); 1863 rezsedencia (Kriza [szerk.] Vadr. 438); nyj. rëzëdëncia (ÚMTsz.) J: 1 1613 ’világi v. egyházi vezető tartózkodási helye, székhelye | Sitz, Aufenthaltsort eines weltlichen od. kirchlichen Oberhauptes’ (↑); 2 1694 ’nemesi tartózkodási hely; vár, kastély | vornehmer Wohnsitz; Schloß, Herrenhof’ (MNy. 79: 246)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (k.), (h.) residentia ’székhely, tartózkodási hely; (papi) székhely’ [< lat. residere ’hátramarad; (valahol) tartózkodik, (el)időzik’]. ≋ Megfelelői: ném. Residenz; fr. résidence; stb.: ’rezidencia’. ⌂ A korábbi változatok hangzóközi zs-jének kiejtéséhez vö. →bazsalikom stb.; a z-s alakhoz vö. →bazilika stb.
☞ TESz.; EWUng.→ zsöllye