retirál A: 1644 retirálni [?] [sz.] (Horváth M.: NEl.); 1704 reterálván [sz.] (Nyr. 46: 152); 1821 rétirálás [sz.] (NSz.); 1895 ritirálták (Tóth B.: Szájr. 35); nyj. rëtërál (Bálint: SzegSz.) J: ’visszavonul, meghátrál | retirieren’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. retirieren ’(sietve) visszavonul’ [< fr. se retirer ’ua.’ vagy ol. ritirare ’ua.’].  ≋  Megfelelői: cseh reterovat; le. retyrować; stb.: ’ua.’.  ⌂  A ritirál változat esetleg olasz (↑) hatásra enged következtetni.

TESz.; EWUng. reterát, turnus