restaurál A: 1599 restauralwan [sz.] (MNy. 63: 97); 1802/ restauráltam (NSz.); 1848 restóráló [sz.] (NSz.) J: 1 1599 ’helyreállít; megújít | wiederherstellen; erneuern’ (↑); 2 1793 ’(nemesi) tisztújításon vesz részt | an einer (adeligen) Beamtenneuwahl teilnehmen; eine solche abhalten’ (NSz.); 3 1812/ ’(műalkotást) eredeti állapotába helyreállít | (Kunstwerke) wiederherstellen, restaurieren’ # (NSz.)

restauráció A: 1784 Restauratio [es. nem m.] (NSz.); 1790/ restauratiójának (NSz.); 1796 restaurátziója (NSz.); 1846 restoráczió (NSz.) J: 1 1784 ? ’a megyei, ill. törvényhatósági tisztviselői kar újraválasztása | Neuwahl des Beamtenkörpers 〈des Komitats bzw. Munizipiums〉’ (↑), 1796 ’ua.’ (NSz.); 2 1790/ ’helyreállítás, helyrehozatal | Wiederherstellung’ (NSz.); 3 1835/ ? ’egy korábbi rendszerhez való visszatérés; egy bukott rendszer, periódus helyreállítása | Rückkehr zu einem früheren System; Wiederherstellung eines gestürzten Systems, Periode’ (NSz.), 1848/ ’ua.’ (NSz.); 4 1844 ’étterem, vendéglő | Gaststätte’ (NSz.); 5 1877 ’〈egy műalkotás〉 helyreállítása | Restaurierung 〈eines Kunstwerkes〉’ (NSz.)

restaurátor A: 1845 restaurátor (NSz.) J: 1 1845 ’olyan személy, aki a tisztújító ülésen résztvesz; újító személy | jmd, der an der Beamtenneuwahl teilnimmt; Erneuerer’ (↑); 2 1897 ’műtárgyak restaurálója | Restaurator 〈eines Kunstwerkes〉’ # (PallasLex. Restauráció a.); 3 1956 ’a restaurációs politikai irányzat képviselője | Politiker der Restauration’ (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. restaurare ’helyreállít; megújít’ [vö. lat. *stauro- ’erős, nagy’; indoeurópai eredetű; vö. óind sthūrá- ’ua.’; aln.  (kaln.) stūr ’ua.; durva’] | lat. restauratio ’helyreállítás; megújítás’ | lat. restaurator ’helyreállító ‹épületé›’.  ≋  Megfelelői: ném. restaurieren, Restauration, Restaurator; fr. restaurer, restauration, restaurateur; stb.: ’restaurál’, ’restaurálás’, ’restaurátor’.  ⌂  A szó belseji s-hez vö. →alabástrom, →árestál stb.  ∼  Idetartozik: resti ’kisebb étterem, vendéglő vasútállomáson’  (1924: Szirmay: TolvSz. 42); ez szórövidüléssel és -i kicsinyítő képzővel keletkezett a (R.) restaurant ’vendéglő’  (1900: NSz.) szóból [< ném. Restaurant ’ua.’, amely végső soron a lat. restaurare  (↑) szóra megy vissza].

☞ TESz. resti a. is; EWUng.→ státus