póz A: 1879 pose-okkal (NSz.); 1891 póz (Füredi: IdSz. pose a.) J: 1 1879 ’mesterkélt testtartás | gekünstelte Positur’ (); 2 1890 ’mesterkélt magatartás, pózolás | unnatürliche, affektierte Haltung’ (NSz.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Pose ’mesterkélt tartás; állás, tartás (személyé) ‹a képzőművészetben›’ [< fr. pose ’ua.; állás, fekvés, ülés’].  ≋  Megfelelői: ang. pose ’póz’; or. поза ’ua.’; stb.

TESz.; EWUng. pauzál