pép A: 1405 k. pep (SchlSzj. 1395.); 1750 pép (Wagner: Phras. Puls a.) J: 1 1405 k. ’egy fajta hasé | Art Haschee’ (↑), 1533 ’ua.’ (Murm. 2077.); 2 1456 k. ’kása, püré, pempő | Brei, Pampf’ # (SermDom. 2: 624); 3 1577 k. ’〈kása, püré állagú dolgok megnevezésére〉 | 〈zur Benennung breiartiger Stoffe〉’ # (OrvK. 9) Sz: pépes 1777 pépes (NSz.)
Onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A kisgyerekek szájának evés közben kiadott hangjának utánzására keletkezett. Eredetileg a gyerekek evésére vonatkozhatott; a ’pép, pempő, kása stb.’ jelentés metonimikusan jött létre. A 3. jelentés metafora a 2. jelentés alapján. Hasonló jelentéskörű onomatopoetikus természetű szavak: →papi; vö. még lat. pap(p)a ’étel (gyermekeknek)’; ném. Pappe, (N.) papp ’kása, pép’; cseh papu ’étel’; stb. ⚠ A németből való származtatása kevésbé valószínű.