pudvás A: 1770 pudvás (MNy. 60: 375); 1789 podvás (NSz.); 1805 podvas (I.OK. 30: 259) J: ’korhadt, redves, mállott | mulmig, schwammig’
pudva A: 1789 podva ette (NSz.); 1825 pudva (NSz.) J: 1 1789 ’korhadás, mállás | Mulm’ (↑); 2 1825 ’fa, növény korhadt, reves belseje | mulmiges Baum-, Pflanzenmark’ (↑)
Valószínűleg a szócsalád alapja, a pudvás bizonytalan eredetű, talán önállósulás eredménye. | ⌂ Előzménye egy olyan ikerszó lehet, amely játszi szóalkotással keletkezett az odvas (→odú) melléknévből; a pudvás ennek az előtagjaként önállósulhatott. A magyarázat mellett szól mind a jelentés, mind a podvas alakváltozat. Súlyos nehézséget jelent viszont az, hogy magát az említett, odvas-podvas féle ikerszót nem lehet adatolni.
A pudva valószínűleg elvonás eredménye. | ⌂ A pudvás végződésének elhagyásával jöhetett létre.
☞ TESz.; EWUng.→ odú