prés A: 1557 pres (MNy. 68: 89); 1574 preoſeolnÿ [sz.] (MNy. 62: 237); 1579 pre̋oſʒe̋ot (MNy. 62: 237); 1585 k. Peress (Gl.); 1587 Pręs, Peoreos (OklSz.); 1595 Prees (Ver. 107.); 1645 prűs (MNy. 79: 506); nyj. përi͜ës (NytudÉrt. 72: 87) J: 1 1557 ’gyümölcsök, főleg szőlő levének kisajtolására használt készülék | Presse 〈haupts. Kelter, Weinpresse〉’ # (MNy. 68: 89) (↑); 2 1739 ’sajtó, nyomdagép | Druckmaschine, Druckpresse’ (NSz.) Sz: présel 1565 presöltek (MNy. 62: 237)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) (baj.-osztr.) press ’szőlőprés’, – ném. Presse ’munkadarabok nyomással való alakítására szolgáló gép; nyomdagép; prés; napilapok összessége; stb.’ [< lat. (k.) pressa ’nyomás, kényszer’]. ≋ Megfelelői: szbhv. preša ’sajtó, prés’; szln. (N.) prę́ša ’ua.’; stb. ⌂ A magyarba való átvétel a 13. sz. vége előtt, a ném. ṡ > š változás lefolyása előtt mehetett végbe; ehhez vö. a szláv adatokat is. A változatok egy része a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával jött létre. Az sz-t tartalmazó változat 1579-ből (↑) elszigetelt maradt.
☞ UngJb. 2: 103; Teuth. 9: 119; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ expressz, impresszió