protézis A: 1820 Prosthesis (TudGyűjt. 4/6: 79); 1884 Prothesis [es. nem m.] (MagyLex. 14: 157); 1922 Protézis (RévaiLex.) J: 1 1820 ’hang- v. szótaghozzátoldás a szó elején | Voransetzen (eines Lautes, einer Silbe)’ (↑); 2 1905 ’eltávolított testrészeket pótló készítmény, mű(vég)tag; műfogsor | künstlicher Ersatz verlorener Körperteile; künstliches Gebiß’ (BpOrvÚ. 1905. ápr. 13.: 306)

 Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. prothesis, prosthesis ’szó eleji toldás’, (tud.) ’testrész pótlása, helyettesítése’ [< gör. πρόϑεσις ’előtétel; kirakás; hirdetmény; elöljáró szó; stb.’, ill. gör. πρόσϑεσις ’toldás, pótlás, függelék stb.’; vö. gör. ϑέσις ’tétel, mondat’; vö. →tézis]. A latinba két azonos utótagú görög szó került be, jelentéseiket tekintve pedig keveredtek egymással.  ≋  Megfelelői: ném. Prothese ’protézis’; fr. prosthèse, prothèse ’ua.’; stb. Orvosi szakszóként a franciából terjedt el.  ⌂  A magyarba mindkét latin forma bekerült, de máig eleven csak a protézis maradt, a tudományos szóhasználaton kívül főleg ’műfogsor’ jelentésárnyalatban. A szó belseji z-hez vö. →ambrózia, →bazilika stb., a szóvégi s-hez pedig vö. →agilis, →április stb.

☞ TESz.; EWUng.→ tézis