proletár A: 1806/ proletarius (NSz.); 1833 proletárok (Nyr. 92: 223); nyj. polëtārnȧk (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1806/ ? ’a vagyontalan osztály tagja a régi Rómában | Angehöriger der besitzlosen (untersten) Klasse im alten Rom’ (↑), 1833 ’ua.’ (Nyr. 83: 2); 2 1833 ’vagyontalan, kizsákmányolt bérmunkás | besitzloser Lohnarbeiter, Proletarier’ # (↑) | ‹mn› 1840 ’a proletariátussal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | proletarisch’ (Nyr. 83: 8)

proletariátus A: 1843 proletariatusnak (Nyr. 83: 9); 1848 proletariátust (Nyr. 83: 9) J: ’a bérmunkások osztálya, proletárság | Proletariat’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Proletarier ’proletár ‹fn›’, proletarisch ’proletár ‹mn›’; ang. proletaire ’proletár ‹fn és mn is›’; fr. prolétaire ’proletár ‹fn és mn is›’; stb.; – vö. még lat. proletarius ’vagyontalan polgár, aki az államnak utódokat ad adó helyett’ [< lat. proles ’utód, gyermek’] | ném. Proletariat ’proletariátus’; ang. proletariat(e) ’ua.’; fr. prolétariat ’ua.’; stb. A franciából terjedtek el.  ⇒⌂  A magyarba német és francia közvetítéssel kerültek át; a proletariátus latinosított végződésű.  ∼  Az idetartozó proli ’proletár’  (1920: MNy. 16: 11) szó -i kicsinyítő képzővel jött létre a proletár rövidült alakjából; vö. cigi (→cigaretta), diri (→direktor) stb.

☞ Nyr. 83: 1; TESz.; EWUng.→ alt