profán A: 1779/ profanus (NSz.); 1790 Profánus (NSz.); 1850 profán (NSz.); 1880 prófán (NSz.) J: 1 1779/ ’világi(as) | weltlich 〈nicht geistlich〉’ (↑); 2 1850 ’közönséges | gemein, unheilig’ (↑)
profanizál A: 1806/ profanisálva [sz.] (NSz.); 1835 profanizál (Kunoss: Gyal. Profanál a.) J: ’lealacsonyít, megszentségtelenít | entweihen, profanieren’
A szócsalád alapja, a profán nemzetközi szó. | ≡ Ném. profan ’profán’; ang. profane ’ua.’; fr. profane ’ua.’; stb. Vö. még lat. profanus ’nem szent; közönséges’, tkp. ’szent helyen kívüli’ [< lat. pro [elöljárószó] + fanum ’istenség szent helye’]. ⇒⌂ A magyarba latin és német közvetítéssel került át.
A profanizál belső keletkezésű, képzőcsere eredménye. | ⌂ A (R.) profanál ’megszentségtelenít, lealacsonyít’ (1789/: NSz.) [< lat. profanare ’ua.’] ige alapján jött létre a moralizál (→morális), politizál (→politika) stb. mintájára.
☞ TESz.; EWUng.→ fanatikus