precíz A: 1796 precis (NSz.); 1823/ praecis (NSz.); 1869 précis (NSz.); 1881 preczizebb (NSz.); 1910/  precíz  (NSz.) J: ’pontos, gondos, aprólékos | präzis, genau’

precizitás A: 1865 praecisitással (Sürgöny 1865. dec. 7.: [2]); 1884 precizitással (NSz.) J: ’pontosság, gondosság | Präzision, Genauigkeit’

precíziós A: 1881 Precíziós (Vadász-Vers. 1881. ápr. 17.: 136); 1941 Preciziós műszerek (ÚILex. 21: 5161) J: ’különlegesen pontos 〈szerszám, műszer〉 | besonders genau, Präzisions- 〈Instrument, Gerät〉’

A szócsalád legkorábbi tagja, a precíz nemzetközi szó. |  ≡  Ném. präzis ’pontos, alapos’; ang. precise ’ua.’; fr. précis ’ua.’; stb. A franciából terjedt el [lat. praecisus ’(rövidre) vágott; szaggatott; pontos’ < lat. praecidere ’levág, lerövidít’].  ⇒⌂  A magyarba főleg német és talán francia közvetítéssel került át.

A precizitás valószínűleg belső keletkezésű származékszó. |  ⌂  A precíz melléknévből jöhetett létre latinos végződéssel a legalitás (→legális), →realitás stb. mintájára.

A precíziós latin jövevényszó magyar képzéssel. |  ≡  Vö. lat. praecisio ’szakasz, rész’.  ⌂  Végződése -s melléknévképző. Főleg a precíziós műszer  (↑) típusú szószerkezetekben fordul elő; vö. ehhez ném. Präzisionsgerät ’precíziós műszer’.

A szócsaládhoz még |  ∼  Idetartozik a (R.) precíze ’pontosan’  (1674: Századok 103: 73) határozószó. Ez a lat. praecise ’pontosan’ korai külön átvétele.

☞ TESz.; EWUng.→ csízió