potom A: 1784/ potomba (NSz.); 1807 pótomot (NSz.) J: ‹fn› 1 1784/ ’semmiség, hitványság, hiábavalóság | Geringfügigkeit, Wertlosigkeit’ (↑); 2 1807 ’veszteség, hiány | Verlust, Defizit’ (↑); 3 1821 ’haszontalan, semmirekellő ember | nichtswürdiger Mensch’ (NSz.); 4 1895 ’ingyen munka, robot | Fronarbeit’ (MNyj. 2: 142) | ‹mn› 1 1787 ’haszontalan, semmirekellő | geringfügig, nicht viel wert; nichtsnutzig, nichtswürdig’ (NSz.); 2 1833 ’nagyon kevés, nagyon olcsó | sehr gering, spottbillig’ (NSz.); 3 1835 ’csavargó | herumstrolchend’ (Kassai: Gyökerésző 4: 152); 4 1876 ’ingyen való | kostenfrei’ (Nyr. 5: 182) Sz: potomság 1812 potomság (NSz.)
potomba ∆ A: 1786 potomba (NSz.) J: 1 1786 ’hiába, hasztalan | umsonst, vergebens’ (↑); 2 1787 ’vaktában, találomra | aufs Geratewohl’ (NSz.); 3 1791 ’prédaként (hagy) | zur Beute 〈lassen〉’ (NSz.)
potomban ∆ A: 1786 pótomban (NSz.); 1787 potomban (NSz.) J: 1 ’vaktában, találomra | aufs Geratewohl’ (↑); 2 1787 ’hiába, hasztalan | umsonst, vergebens’ (↑)
potomból ∆ A: 1786 potomból (NSz.) J: 1 1786 ’vaktában, találomra | aufs Geratewohl’ (NSz.); 2 1786 ’hiába, hasztalan | umsonst, vergebens’ (↑)
potomra ∆ A: 1793 potomra (NSz.) J: 1 1793 ’romlásba, pusztulásba (jut v. juttat) | zugrunde’ (↑); 2 1808 ’hozomra, hitelbe | auf Borg (und Nimmerzahlen)’ (Sándor I.: Toldalék); 3 1826/ ’vaktában, találomra | aufs Geratewohl’ (NSz.)
A szócsalád alapja valószínűleg a potom, szerbhorvát és szlovák jövevényszó. | ≡ Szbhv. potom; szlk. potom: ’azután, később’ [< szláv *po (elöljárószó) + *tomь ’‹a mutató névmás vonzata, amely egy távoli személyre v. dologra utal›’]. Vö. még cseh potom; or. потом; stb.: ’azután, később’. ⌂ E származtatás mellett szóföldrajzi okok szólnak. A potom a →kótyavetye, →vigéc jövevényszóhoz hasonló, amely az idegen nyelvi beszélő jellemző szóhasználatát tükrözi: a szláv határozószó bizonyosan gyakran fordult elő köncsönre való vásárlásnál; a jelentéséhez vö. hozomra (→hoz). Az jelentések időrendi keletkezése nem teljesen tisztázott; feltehetőleg a hitelképesség veszteségéből származhatnak. Ma a melléknévi 2. jelentés a leghasználtabb.
A potomba, potomban, potomból és a potomra megszilárdult ragos alakulatok. | ⌂ Különböző határozóragokkal keletkeztek. Bár alaktanilag a potom-ból jöttek létre, számolni lehet azzal, hogy tkp. a potom párhuzamos átvételeinek eredményei, amelyek ragjai elősegítették a szláv szó meghonosodását a magyar határozószók rendszerébe.
☞ Nyr. 35: 333; Kniezsa: SzlJsz. 441; TESz.; EWUng.→ tantusz, tétova