posta A: 1512 posthashaz [sz.] (MNy. 10: 375); 1706 póstauton (MNy. 61: 478) J: 1 1512 ’(lovas) futárszolgálat; levél-, csomagküldemények stb. továbbításával foglalkozó (állami) intézmény | Reitpost; (staatliche) Einrichtung zur Beförderung von Briefen, Paketen usw.’ # (↑); 2 1577 ’küldönc; postás | (Post)bote’ (KolGl.); 3 1604 ? ’postaállomások közötti távolság | Entferung zwischen zwei Posthaltereien’ (Szenczi Molnár: Dict. Stathmus a.), 1789/ ’ua.’ (NSz.); 4 1786 ’postai küldemény; hír, értesítés | Postsendung; erhaltene Briefe, Nachricht’ (NSz.) Sz: postás 1512 ’postai, a postához tartozó | zur Post gehörend’ (↑); 1658 ’küldönc; postás | (Post)bote’ (SzT.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (k.), (h.) posta (statio, mansio) ’meghatározott (tartózkodási) hely, állomás; (lovas) posta’ [< lat. positus, -a, -um ~ postus [bef mn-i igenév] < lat. ponere ’helyez, állít, (oda)tesz’]. ≋ Megfelelői: ném. Post; fr. poste; stb.: ’posta ‹intézményként›, postahivatal’. ⌂ A szó belseji s-hez vö. →alabástrom, →árestál stb. A 2–4. jelentés metonímia, bár a 2. jelentés önállósodás útján is kialakulhatott a postakocsis (1544: OklSz.) összetételből. ⌂⇒ A magyarból: rom. poștă; ukr. пошта: ’posta’. ≁ A (R.) posta ’egy fajta sörét, őzsörét’ (1791: NSz.) közvetlenül nem tartozik ide; ez jövevényszó a ném. Rehposten ’egy fajta sörét’ összetétel utótagja alapján.