porhajas ∆ A: 1590 Porhaias (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 46); 1604 Pórhajas (Szenczi Molnár: Dict.); 1714 porhajost (MNy. 80: 377) J: ‹fn› 1 1590 ’szőlő lehajtott termővesszője, szőlőbujtás | abgelegene Weinrebe’ (↑); 2 1854 ’sarjúág; facsemete | Trieb; junger Baum’ (NSz.) | ‹mn› 1 1604 ’bolyhos, pelyhes | flaumig, haarig’ (Szenczi Molnár: Dict. Pórjahas a. [ɔ: Pórhajas]); 2 1604 ’szaporításra alkalmas 〈szőlővessző〉 | fortpflanzungsfähig 〈Weinrebe〉’ (↑)
porhajaz ∆ A: 1838 Porhajazni [sz.] (Tsz.) J: ’porhajas vesszővel szaporít | durch fortpflanzungsfähige Rebe vermehren’
A szócsalád alapja, a porhajas bizonytalan eredetű, esetleg összetett szó. | ⌂ Az előtag feltehetőleg a →por szó. Az utótag a hajas (→haj¹) ’rostos, szálkás’ (1590: Szikszai Fabricius: LatMSzj. 32) szó lehet. A tagok egymáshoz való viszonya azonban tisztázatlan. A porhajas eredetileg melléknév volt, eredeti jelentése ’poros talajba lerakott ‹sarjúág›’. A főnévi jelentés különböző jelzői szószerkezetből keletkezhetett.
A porhajaz esetleg másodlagos keletkezésű. | ⌂ A porhajas szóból jöhetett létre.