porgolát × A: 1435 Porgolath (NytudÉrt. 50: 40); 1501 Poroglath (MNy. 90: 123); 1632 porgolád kaput (MNy. 1: 414); 1634 közporkolátokat [?✐] (MNy. 90: 123); 1640 pergolat (NytudÉrt. 50: 40); 1739 Porgalátok (MNy. 90: 123); 1757 porkoláb kapukkal (HOklSzj. 119); 1774 Pargalát (MNy. 90: 123) J: ’kerítés, különösen élősövény | (Ruten)zaun, Hecke’

 Déli szláv jövevényszó. |  ≡  Blg. преграда ’válaszfal, közfal, sövény, kerítés, palánk’; szbhv. pregrada ’rekesz, lécláda’; szln. pregrad ’‹hímnem:›ua., válaszfal’, ’‹nőnem:› rekesz, fiók’, pregrada ’válaszfal, rekesz’ [< szláv *per (igekötő) + *gord- ’körülkerít, bekerít’]. Vö. még szlk. priehrada ’válaszfal, kerítés, sövény; völgyzáró gát; sorompó’; or.  (e.) prěgradъ ’kerítés, sövény’; stb.  ⌂  Az ilyen típusú változatok keletkezéséhez a hangátvetés és a hangrendi kiegyenlítődés döntően hozzájárult. Ha a szláv alak a szóvégi a-val lett átvéve, a szóvég elhagyásához vö. →kolbász, →lapát stb. A porkoláb változat a →porkoláb népetimológiás hatására jött létre.  ⊚  Az északnyugati részek és a székelyek tájszava.

☞ NytudÉrt. 50: 39; TESz.; EWUng.→ gárgya