pocok [4] A: 1519 poczok, pw̋cʒó̗k (JordK. 95); 1611 Potzic (Szenczi Molnár: Dict.); 1750 pótzik (Wagner: Phras. Mus a.); 1795 k. Putzok (NSz.); 1806 poczkok (NSz.); 1832 Poczk (Kreszn.) J: 1 1519 ’az egérhez hasonló rágcsáló állat: földi, mezei stb. pocok | Feldmaus, Erdmaus usw.’ # (↑); 2 1611 ’egér | Maus’ (↑); 3 1792 ’kis növésű gyerek, ember | Knirps, Pimpf’ (NSz.); 4 1810 k. ’vakondok | Maulwurf’ (MNy. 61: 105); 5 1870 ’patkány | Ratte’ (CzF.)

Valószínűleg keleti szláv jövevényszó. |  ≡  Or. пасюк ’hombári patkány’, (N.) пацю́кь ’nagy barna házi patkány’; f.-or. пацук ’patkány’; ukr. пацюк ’ua.; malac’ [valószínűleg onomatopoetikus eredetű; vö. or. пацю ’‹disznóhívogató szó›’]. Vö. még or.  (N.) паць ’nagy barna házi patkány’; ukr.  (Kárp.) пацкунь ’patkány’, паця ’kis malac’. A malac > patkány jelentésváltozás a két állat falánksága közti hasonlóság miatt következhetett be.  ⌂  A pücök változat játszi hangrendi átcsapással keletkezett. A 2., 4., 5. jelentés metafora. A becézgetéshez használt 3. jelentéshez vö. →csibe, →mókus stb.  ⌂⇒  A magyarból: rom.  (N.) poţóc ’mezei pocok’.

☞ Nyr. 63: 30; TESz.; EWUng.→ pocegér