plik ∆ A: 1550 k. plíkekben (MNy. 79: 174); 1561 plikben (MNy. 79: 174); 1584 plitt ezüst (MNy. 79: 174); 1592 pilik aranyat (MNy. 79: 174); 1601 plihben (MNy. 79: 174); 1606 plékben (MNy. 79: 174); 1683 plikk-ezüstöt (Horváth M.: NEl.) J: ’ezüst- ill. aranyöntvény; ezüst- ill. aranylap | Silber- bzw. Goldguß; Silber- bzw. Goldplatte’

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (R.) blick ’az ezüst felvillanása olvadásnál és maga a massza’, (h. kor. úfn.) pligk ’ólom és ezüst ötvözetéből kinyert ezüst, ami aranyat és platinát is tartalmaz’ [jelentéselkülönülés a ném.  (kfn.) blic ’felvillanás; ragyogás; villám, villanás; tekintet, pillantás’]. Vö. még ném. Blicksilber, (kor. úfn.) plicksilber: ’még nem egészen tiszta ezüst’.  ≋  Megfelelői: szbhv.  (R.) plika ’egy darab ezüst’; szlk.  (R.) plik ’ua.; ezüstöntés’; stb.  ⌂  A pilik változat a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásával keletkezett, a plih, plék változatok hangalakja a →pléh hatására alakult. A plik a fémmegmunkálás és az ezüst- és aranykovács mesterség szakszava volt.

☞ Horváth M.: NEl.; MNy. 79: 174; EWUng.