pizseget † A: 1568 pisogatua [sz.] (NySz.); 1590 Lo pisegetes [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 110); 1663 pthruͤsoͤgetés [sz.] (NySz.) J: 1 1568 ’ajakkal, nyelvvel való csettintgetéssel v. pisszegetéssel hív, csalogat 〈állatot〉 | Tiere durch Schnalzen od. Zischen locken’ (↑); 2 1685 ’csipog | piepen’ (NySz.)
pizseg × A: 1616 pisegtek (NySz.); 1792 pizseg (NySz.); nyj. pizsëg (ÚMTsz.) J: ’csipog | piepen’
Onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A szótő a pizse (→pislen) tövével azonos és végső soron a →pezsdül szócsaládjának tövével állhat összefüggésben. A végződés gyakorító-műveltető képző, gyakorító képző. A szó mássalhangzótorlódásos változathoz vö. →prüszköl.