piszli × A: 1706 piszli (MNy. 74: 414) J: 1 1706 ’jelentéktelen; kicsi | unbedeutend; klein’ (); 2 1869 ’kevés | wenig’ (NSz.); 3 1928 ’haszontalan 〈ember〉 | nichtsnutzig 〈Mensch〉’ (ÚMTsz.)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) bissl, (Kr.) piss·l: ’egy kicsit’ [< ném. Bissen ’falat, korty, harapás’].  ⌂  A szóvégi li-hez vö. →cetli, →hecsedli stb.

MNy. 74: 414; EWUng. fisztula, piszlicsár