pilóta² A: 1836 Piloták (HOklSzj. 116); 1875/ pilóták (NSz.) J: ’〈vízbe, aljzatba levert〉 cölöp | Pfahl, Pfeiler’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. (au.) Pilote ’cölöp amit az építési aljzatba beledöngölnek’ [< fr. pilot ’alapcölöp’]. Megfelelői: szbhv. pilot; cseh pilota; stb.: ’cölöp, karó’.  ⌂  A szóvégi a hanghelyettesítéssel keletkezett; vö. →cérna, →ciha stb.

TESz.; EWUng. pillér