piknik A: 1791 Piknyikbe (NSz.); 1835 Piknik (Kunoss: Gyal.) J: 1 1791 ’társas összejövetel | gesellige Zusammenkunft’ (↑); 2 1858/ ’(kültéri, esetleg táncos) összejövetel, ahova a résztvevők maguk viszik az enni- és innivalót, batyubál | Picknick’ (NSz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Picknick; ang. picnic; fr. pique-nique; stb.: ’piknik’. A franciából terjedt el [vö. fr. piquer ’szúr, döf; csipeget’ + nique ’csekélység, apróság; csúfolás, kigúnyolás’]. A kifejezés egy fajta baráti összejövetelre utal. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át.
☞ Nyr. 92: 227; TESz.; EWUng.→ piké