perváta × A: 1562/ peruatara (MNy. 74: 511); 1568 porváta [?✐] (NySz.); 1708 Perváta (Pápai Páriz: Dict.); 1754 parvata (NSz.); 1789 pérvátára (MNy. 60: 117); 1815 k. Pirvata (Kassai: Bef. 299); 1823 Pervétáját (MNy. 71: 126); nyj. pelváta, përváta (MTsz.); priváda (ÚMTsz.) J: ’árnyékszék, illemhely | Abort, Abtritt’
Latin (k.) jövevényszó. | ≡ Lat. (k.) privata, privada ’árnyékszék’, tkp. ’személyes, elkülönített, privát’ [< lat. camera privata vagy cella privata ’elkülönült kamrácska’ < lat. privatus ’elkülönült, különvált, privát’; vö. privát (→privátim)]. ≋ Megfelelője: fr. privé ’árnyékszék’. ⌂ A szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásához vö. →berkenye, →perjel stb.
☞ TESz.; EWUng.→ privátim