perje A: 1245 ? Periese [sz.] [hn.] (HOkm. 8: 45); 1411 Keserewperye [hn.] (OklSz.); 1500 k. perÿe (MNy. 21: 141); 1522 ? Pwrnÿes [sz.] [hn.] (MNyTK. 105: 36); 1577 k. Peͦrÿenek (OrvK. 101); 1697 perge [? ɔ: pergye] (NySz.); 1800 k. perenye (NSz.); 1805 ? përnye (NSz.); 1835 pergye (NSz.); nyj. përjë, pérje (Nyatl.); pürgye (ÚMTsz.) J: 1 1245 ? ’a pázsitfüvek családjába tartozó, kaszálóréteken, hegyi réteken, zöld legelőkön stb. gyakori növény | Rispengras’ (↑), 1411 ’ua.’ (↑); 2 1577 ’páfrány | Farnkraut’ (KolGl.); 3 1585 ’a csalánfélék családjába tartozó növény, falgyom | Kraut aus der Familie der Brennesselgewächse, Glaskraut’ (Cal. 756); 4 1753 ’a pázsitfüvek családjába tartozó gyomnövény, tarackbúza | gemeine Quecke’ (NSz.); 5 1892 ’mezei zsurló | Ackerschachtelhalm’ (Ethn. 3: 59)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szln.  (N.) pĩrje ’közönséges tarack’; szlk.  (N.) pýrie ’perje’; or. пырей ’közönséges tarack’; stb. [< szláv *pyro ’köles’].  ⌂  Egyes változatok szó belseji gy ~ ny váltakozásához vö. →borjú, →varjú stb. A jelentések valószínűleg az 1. jelentésre mennek vissza, bár például a 4. jelentés egy szláv nyelvből is származhat.  ⊚  A perje tájszóként és növénytani szakszóként él.

☞ MNy. 6: 19; Kniezsa: SzlJsz. 416; TESz.; EWUng.