pergamen A: 1510/ Pargaminára (MNy. 80: 375); 1533 Pergamenum (Murm. 2530.); 1544 pargamenomot (OklSz.); 1578 pergomenumos [sz.] (MNy. 63: 95); 1673 pargamenára (NySz.); 1697 porgaména (NySz.); 1708 Pergamen, Pergámen (Pápai Páriz: Dict. Pergăma a., Membrāneus a.); 1801 Pergamentet (NSz.); 1809 pargament [□] (Nyr. 14: 358); nyj. pagramin (ÚMTsz.) J: 1 1510/ ’〈írás céljára is használt simára kidolgozott〉 állatbőr | Pergament’ (MNy. 80: 375) (↑); 2 1895 ’pergamenpapír, hártyapapír | Pergamentpapier’ (NSz.)
Latin jövevényszó, később a németből is. | ≡ Lat. Pergamena, Pergamina (charta) ’pergamen’, (k.) pergamenum, pergamentum, pergaminum ’ua.’ [< gör. περγαμηνός ’pergamenből’ < gör. Πέργαμον [hn.] ’‹város Kis-Ázsiában›’]; – vö. még ném. Pergament ’írásra szolgáló állatbőr’, Pergamentpapier ’vasatg tömör papír’. ≋ Megfelelői: fr. parchemin; ol. pergamena; stb.: ’pergamen’. ⌂ A dolgok efféle megnevezéséhez vö. →damaszt, →muszlin stb. – A pergamen alak a tárgyragként felfogott szóvégi t elhagyásával keletkezett.
☞ TESz.; EWUng.