pattantyú A: 1405 k. pathtante (SchlSzj. 681.); 1460 Pathantyws [sz.] [szn.] (OklSz.); 1476 k. pattantywkwal (SzabV.); 1556 Panthantywba (MNy. 80: 375); 1574 k. pattantyós [?✐] [sz.] (NySz.); 1575 patanttyut (Heltai: Krón. 160b); 1784 pattantyús, pattyantús [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 65) J: 1 1405 k. ’löveg, különösen ágyú | Geschütz 〈haupts. Kanone〉’ (↑); 2 1875 ’halhólyag | Fischblase’ (Nyr. 4: 236); 3 1883 ’a mogyorófa rugalmas kérge | elastische Rinde der Hasel’ (Nyr. 12: 189); 4 1894 ’a pukkanó dudafürt termése | Frucht des Blasenstrauchs’ (MTsz.) Sz: pattantyús 1460 [szn.] (↑)

Származékszó szófajváltása. |  ⌂  A pattant (→pattan) -ú képzős folyamatos melléknévi igenevének főnevesülésével keletkezett; vö. →kallantyú, →kopoltyú stb.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv.  (R.) patantija ’egy fajta ágyú, löveg’; ez az -é szóvégű magyar változatra megy vissza.

☞ TESz. pattan a.; EWUng.→ pattan