partizán A: 1828 partisánok (ErdélyiH. 1828. aug. 30.: 150); 1847 Partisán vállalatban (MNy. 66: 338); 1865 pártiszán (Babos: KözhSzt.); 1875 partizánok (NSz.) J: 1 1828 ’az ellenséges csapatok hátában fegyveres harcot folytató személy | Partisan’ # (↑), 1847 ’ua.’ (↑); 2 1854 ’akinek, vminek a párthíve, híve | Parteigänger, Anhänger’ (Heckenast: IdSzT.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Partisan; ang. partisan; fr. partisan; ol. partigiano; or. партизан; stb.: ’gerillaharcos; követő, híve vminek’. Az olaszban keletkezett [< ol. parte ’rész, darab’]. A francia nyelvi hatás által vált elterjedtté. ⇒⌂ A magyarba leginkább a németből, később orosz közvetítéssel is kerülhetett.
☞ Msn. 11: 51; TESz.; EWUng.→ párt