paraplé △ A: 1787 paraplé (MNy. 30: 31); 1790/ Paraplű (NSz.); 1793/ parupliját (NSz.); 1796 paraplü (NSz.); 1827 paraple (MNy. 65: 468); 1882 párokli (Nyr. 11: 545); nyj. paraplya, pereplő (ÚMTsz.) J: 1 1787 ? ’esernyő | Regenschirm’ (MNy. 30: 31) (↑), 1790/ ’ua.’ (NSz.) (↑); 2 1787 ? ’napernyő | Sonnenschirm’ (MNy. 30: 31) (↑), 1793/ ’ua.’ (NSz.) (↑); 3 1811 ’lugas, filagória | Gartenlaube’ (NSz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Paraplü, (N.) paraple: ’esernyő’ [< fr. parapluie ’esernyő, ernyő’]. ≋ Megfelelői: holl. paraplu; cseh (N.) paraple; stb.: ’esernyő’. ⌂ A szóvégi i-s változatok bajor-osztrák közvetítésre utalnak. A 3. jelentés metafora.
☞ TESz.; EWUng.→ parazoly