papramorgó ∆ A: 1793 Papramorgóktúl (NSz.) J: 1 1793 ’papfaló, a papok ellensége | Pfaffenfeind’ (↑); 2 1817 ’pálinka | Branntwein’ (NSz.)
Szófajváltással keletkezett összetett szó. | ⌂ A papra szóból jött létre főnevesüléssel (→pap szó -ra szublatívuszraggal) + morgó (a →morog folyamatos melléknévi igeneve); ez határozói alárendelés. A szó keletkezése azon alapulhat, hogy a feudális időkben az adóköteles jobbágyok földesurukra – és a papokra is – a tized miatt nehezteltek. A 2. jelentés metonímia, mivel az emberek rosszkedvüknek leginkább alkoholos állapotban adtak hangot.