pacsi A: 1791 pácsét (NSz.); 1809/ pácsit (NSz.); 1838 Pacsi (Tzs.); 1871 pacscs (NSz.) J: 1 1791 ’tenyérbe csapás 〈üdvözlésként〉 | Schlag in die Hand 〈als Begrüßung〉’ (↑); 2 1885 ’kezecske, kacsó | Händchen’ (↑)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Patsch ’csattanó hang; tenyérbe csapás’, (f.-ném.) ’ügyetlen, csetlő-botló’, Patsche ’ua.’ [< ném. patschen ’csattanó hangot ad ki’]. ⇒⌂ A szó valószínűleg az osztrák német közvetítésével került a magyarba. ⌂ A szóvégi i-hez vö. →gázsi, →módi stb.; a szóvég keletkezésében esetleg a kicsinyítő képző is szerepet játszott. ∼ Idetartozik: picsipacsi ’végeredményben’ (1926: Zolnay–Gedényi), ’elverés’ (1930: Zolnay–Gedényi), ’a kisgyermekek egy fajta játéka, ahol összeütik a kezeiket’ (1950: NSz.), valószínűleg ikerszó a →pacsi-ból.