szócikk megosztása

óda A: 1602 odat (MNy. 74: 511); 1623 Odeában (MNy. 74: 511); 1786/ Ódákra (NSz.); 1809/ óde (NSz.) J: ’magasztos tárgyú, emelkedett hangú lírai költemény | Ode’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat., (h.) ode, (k.), (h.) oda: ’dal, vers’ [< gör. ᾠδή ’ua.’].  ≋  Megfelelői: ném. Ode; fr. ode; stb.: ’óda’.

☞ TESz.; EWUng.→ komédia, melódia, paródia, rapszódia, tragédia, vádol