otromba A: 1400 Otrombas [sz.] [szn.] (MNy. 63: 368); 1416 u./² otrōba (MünchK. 15rb) J: 1 1416 u./² ’durva, megmunkálatlan | rauh, grob’ (↑); 2 1519 ’durva, faragatlan, nyers modorú | ungehobelt, unhöflich’ # (CornK. 158); 3 1550 k. ’kifacsart, kificamodott | verdreht, verzerrt’ (KolGl.); 4 1604 ’aránytalanul nagy, esetlen | ungeschlacht’ (Szenczi Molnár: Dict.); 5 1750 ’esztelen, balga, tudatlan | ungereimt, töricht’ (Wagner: Phras. Ineptus a., Ignarus a.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ Az 1. jelentés látszik eredetinek. A 2., 4. jelentés metafora. A 3. jelentés kialakulásmódja tisztázatlan. Az 5. jelentés az →ostoba hatására keletkezhetett. ⚠ Németből való származtatása hangtani nehézségek miatt kevésbé valószínű.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 701; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.